Print

A Csatári Biblia története

A kézirat a román kori könyvfestészet egyik leggazdagabban kifestett emléke. Kvalitásai és ikonográfiai programja ezt egyképpen alátámasztják. Magyarországi szempontból azért külön becses, mert a középkorban egy századon át egy hazai bencés kolostor tulajdonát képezte. A kézirat, még ha véletlen került is volna oda, jelzi az alapító Gut-Keled nemzetség és a kolostor rangját. A magyarországi bejegyzések, szöveg kiegészítések pedig történelmünkhöz, teológiatörténetünkhöz kínálnak értékes forrásokat.
A jelentőségét ma az adja ennek a bibliának, hogy az egyik legszebb megmaradt példánya a magyar és ezen belül a bencés kódexművészet alkotásainak. E két kötetből álló, 499 oldalas nagy méretű (56x42 cm) mű 31 nagy jelenetet, 11 egészlapos kánonképet és több mint 100 aranyozott és festett iniciálét tartalmaz.
Az egykori őrzőhelyeiről illetve feltételezett készíttetőiről, adományozóiról Csatárinak, Admontinak, Gebhardnak vagy Gut-Kelednek nevezett Biblia kifestése miatt a legjelentősebb román kori bibliának számító kódexet, a középkor egy évszázadában Magyarországon őrizték, így az a magyar Benedek rendi kultúrának is része.
A kódex középkori történetét a benne található, egykori (1)possessorra vonatkozó okmánymásolatok és egyéb középkori források világítják meg. Ezekből kettő a csatári (Zala megye, veszprémi egyházmegye), Szent Péter tiszteletére emelt bencés kolostornak adott javakkal foglalkozik. Az egyik az alapításkor átadott javakat rögzíti. A monostort dokumentummal bizonyíthatóan Gut-Keled nembeli Márton (2)comes és felesége alapította II. Béla király engedelmével, amit II. Géza is megerősített. A monostor fölött a 14. század közepéig e nemzetség gyakorolta a patronátusi jogot. A kolostorban 1353-ig (3)hiteleshelyi tevékenységet is végeztek.
A másik bejegyzés a Gut-Keled nembeli alapító, Márton comes feleségének, Magdolna asszonynak további adományát örökíti meg. A két bejegyzés az írás jellege alapján 12. század közepe körüli. A kódexben egy további ajándékozásról tájékoztató bejegyzés is olvasható. Eszerint egy bizonyos Johannes (de villa) Zil özvegye ajándékokat ad a csatári kolostornak, mivel fia a kolostor lakója. A bejegyzés írástípusa a 12-13. század fordulójára utal. A kódexben egy - bizonyára a csatárival azonos Szent Péter - templom és három oltára és az oltárok ereklyéinek felsorolása is olvasható egy, a 12. század második felére jellemző kéztől.

Biblia Csatár

Csatári apátság alapítólevele